Vastagbélrák mutációi
A vastagbélrák A vastagbélrák Az elmúlt évtizedekben az emésztőrendszerben előforduló vastag- és végbéldaganatok kolorektális tumorok száma megtöbbszöröződött: mind a férfiaknál, mind a nőknél ez a második leggyakoribb rosszindulatú elváltozás. Magyarországon évente mintegy új megbetegedést regisztrálnak, és mintegy ember haláláért tehető felelőssé ez a daganattípus. A vastagbélrák tünetei Korai stádiumban, amikor a vastagbélrák még épp csak elkezdett kialakulni, a daganat rendszerint még semmilyen tünetet nem okoz.
Vastagbélrák mutációi, A KRAS mutáció és vizsgálata
Ezt követően rendszerint az alábbi tüneteket kezdik el tapasztalni a betegek: Véres vagy nyálkás széklet A székletürítési szokásaink tartós megváltozása székrekedés vagy hasmenés Hasi fájdalmak A székletürítést követően jelentkező enyhe teltségérzet Az előrehaladottabb vastagbélrák tünetei az alábbiak lehetnek: a tumor fokozódó vérzése miatt egyre véresebb, illetve egyre nyálkásabb lesz a széklet gyakoribbá és súlyosabbá válhat a hasmenés, állandósulhat a székrekedés fokozódó hasi fájdalmak vagy állandósult teltségérzet alakulnak ki a székletürítést vastagbélrák mutációi általános vastagbélrák mutációi közérzet, fáradtság, testsúlycsökkenés A vastagbélrák diagnózisa Vastagbéltükrözés kolonoszkópia A hagyományos vastagbéltükrözés kivitelezése során az orvos vékony, hajlékony csövet vezet fel a páciens végbélnyílásán keresztül, melyben parányi optikai rendszer van.
Virtuális kolonoszkópia CT-kolonográfia A virtuális kolonoszkópia — hivatalos nevén CT-kolonográfia — az utóbbi években kezdett elterjedni: a módszer lényege egy speciális szoftver, amely CT-felvételek sorozatából a vastagbél falának háromdimenziós képét alkotja meg.
Jó képfelbontásának köszönhetően ez a módszer is alkalmas arra, hogy az orvos felismerje a vastagbélpolipokat, mielőtt azok rosszindulatú daganatokká fajulnának. Vastagbélrákszűrés vérből Septin-9 teszt A vastagbélrákszűrés jelenlegi standard módszerei mellett ma már elérhető egy újabb, molekuláris genetikai módszer is: a teszthez mindössze egy egyszerű vérvételre van szükség, és bár a rákmegelőző állapotok polipok így nem ismerhetőek fel, a korai rákos esetek azonban igen.
Ez a módszer tehát elsősorban akkor jelenthet előnyt, ha valaki nem szeretné vállalni a polipok felismerésére is alkalmas, ámde némileg kellemetlen vastagbéltükrözést.
- A vastagbélrák molekuláris diagnosztikája és célzott kezelése, Vastagbélrák mutációi
- Protozoon paraziták és kezelésük
A vérvételt követően a vérplazmából kivont DNS-ből a Septin-9 génhez kapcsolódó metilcsoportok mintázatának metiláció vizsgálatára kerül sor. Hagyományos székletvérvizsgálat Népegészségügyi szűrővizsgálatként — költséghatékonysági okokból — a székletvérteszteket szokták bevezetni az egyes országok: Magyarországon is ilyen teszteket alkalmaznak majd, ha elindul a lakossági szűrés várhatóan néhány éven belül.
A vastagbélrák molekuláris diagnosztikája és célzott kezelése
A különféle székletvértesztek rákfelismerő pontossága eltérő: egy es európai irányelv a kétlépcsős, immunológiai tesztet is tartalmazó vizsgálatot ajánlja. A vastagbélrák típusai A végbél- és vastagbélrákok döntő többsége egy rákmegelőző állapotból polipból alakul ki. A vastag- és végbéldaganatok csaknem mindegyike úgynevezett adenokarcinóma. Ezen kívül létezik még néhány további, ritkább típus is, mint például a primer kolorektális limfómák, a gasztrointesztinális sztromális tumorok GISTa leiomioszarkómák, a karcinoid tumorok és a melanomák.
Ezek a daganattípusok a vastagbél, illetve a végbél belső hámborításának sejtjeiből alakulnak ki, rendszerint polipkezdeményként. Ezeknek a polipoknak nem mindegyike fejlődik később daganatos szövetté: az adenomák azok a polipok, amelyekből rendszerint vastag- illetve végbéldaganat alakul ki. Gasztrointesztinális sztromális tumorok GIST A gasztrointesztinális vastagbélrák mutációi tumorok GIST az adenokarcinómáknál jóval ritkábbak: ezek a daganatok a neuroendokrin sejtekből alakulnak ki, és az összes vastagbéldaganatos eset mindössze 1 százalékát teszik ki.
Primer kolorektális limfómák A primer kolorektális limfómák a gasztrointesztinális sztromális tumoroknál is ritkábbak, és az összes vastagbéldaganatos eset mindössze 0,5 százalékát teszik ki. A vastagbélrák stádiumbeosztása A vastagbélrák stádiumbeosztására leggyakrabban az úgynevezett TNM rendszert használják. A T betűvel adható meg a tumor mérete, az N-nel a nyirokcsomókban esetlegesen már jelenlévő áttétek, az M-mel pedig az egyéb szerveket érintő áttétek, illetve ezek súlyossága.
A TNM betűket egy ig terjedő szám követi: minél magasabb ez a szám, annál súlyosabb a daganat. Ha a betűket X követi, akkor a daganat súlyosságát nem lehetett meghatározni. Szerzett mutációk A hüvelyi condyloma jelei esetek legtöbbje a szerzett, és nem az öröklött mutációk következményeként alakul ki.
Úgy tűnik, hogy nincsen egyetlen olyan genetikai útvonal, amely a vastagbélrákos esetek mindegyikében egyforma lenne: az első mutáció sok esetben az APC gént érinti, ami a vastagbél hámsejtjeinek fokozott ütemű növekedéséhez vezet. Ebben a folyamatban néhány egyéb, egyelőre még nem ismert génmutáció kialakulása is szerepet játszhat. Öröklött mutációk A vastagbéldaganatok egy kisebb hányadát öröklődő mutációk okozzák: ezek a génhibák több generáción keresztül is továbbadódhatnak, és a szervezet összes sejtjében megtalálhatóak.
Vastagbélrák mutációi adenomatózus polipózis A familiáris adenomatózus polipózis és a Gardner vastagbélrák mutációi kialakulásának oka az APC gén öröklődő mutációja. Az APC egy tumorszupresszor gén, amely normális működés esetén segít a sejtosztódás kontrollálásában. Ezeknek a polipoknak egy részéből idővel sajnos elkerülhetetlenül daganat alakul ki, mert a polipok sejtjeiben újabb génmutációk jelennek meg.
Vastagbélrák mutációk vizsgálata célzott daganatterápiához
Lynch szindróma A Lynch szindróma vagy más néven öröklődő, nem polipózus vastagbélrák HNPCC olyan gének hibáiának következtében kezd el kialakulni, amely normális működése esetén a DNS hibáinak javításában játszik szerepet. A hibajavító enzimgének mutációi negatív hatással lehetnek a sejtnövekedést szabályozó vastagbélrák mutációi működésére, ami idővel daganat kialakulásához vezethet. Genetikai tesztek a vastagbélrák öröklődő mutációinak kimutatására Ma már szerencsére léteznek olyan genetikai tesztek, amelyekkel egyértelműen kimutatható az öröklődő vastagbélráktípusokra jellemző génhibák jelenléte.
Abban az esetben, ha a vastagbélrák mutációi szindrómák már korábban is jelen voltak valakinek a családjában, érdemes genetikai tanácsadáson, majd a konzultáció eredményének függvényében genetikai teszten is részt venni. Családi halmozódású vastagbélrák A családi halmozódású esetek egy része nem vastagbélrák mutációi egyértelműen egy gén egy adott mutációjához, szemben az öröklődő típusokkal. Ezekben az esetekben a környezet, a táplálkozás és több genetikai faktor együttese okozza az ismétlődést.
További részletes információk az öröklődő vastagbélrák szűréséről A vastagbélrák kezelése A vastag- és a végbéldaganatok kezelése abban az esetben a vastagbélrák mutációi, ha a műtéti beavatkozás képes a daganat teljes eltávolítására. A műtét mellett fontos szerep juthat a sugár- és kemoterápiának is, amelyek az utóbbi időben a célzott daganatellenes kezelésekkel helyettesíthetőek vagy egészíthetőek ki.
Kiegészítő terápiaként a tápszeres kezelések is szóba jöhetnek. A végbél- és a béldaganatok terápiája eltér egymástól, mivel sugárterápiát főleg a végbélrák kezelésében alkalmaznak.
Milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a vastagbélrák kezelésére?
Sebészeti eltávolítás A végbéldaganatok korai eseteiben általában a műtét a leggyakoribb beavatkozás: vastagbélrák mutációi rendszerint eltávolítják a tumorral behálózott bélszakaszt.
A korai vastagbéldaganatok terápiájában ugyancsak a műtét áll az első helyen, és a szövettani eredménytől függően később kemoterápiára is szükség lehet. A műtétek típusa nagymértékben függ a daganat nagyságától és elhelyezkedésétől: korai stádiumban ez a beavatkozás kielégítő gyógyulást jelenthet a beteg számára. Sugárterápia A végbéldaganatok egyes eseteiben a sugárkezelés az operáció jó alternatíváját nyújthatja.
Az első esetben a daganatos erek képződését, a második esetben pedig az EGFR nevű fehérje működését gátolják a gyógyszerek. Az első esetben nem áll rendelkezésre molekuláris diagnosztikai vizsgálat, a második esetben viszont igen, és a gyógyszerek alkalmazását megelőzően kötelező is elvégezni ezeket. Az áttétes, előrehaladott vastagbéldaganatokat kétféle módon is lehet kezelni a kemoterápia mellett, attól függően, hogy milyenek a tumor szövettani tulajdonságai. Ebben az esetben azonban molekuláris diagnosztikai vizsgálatra is szükség van, hiszen egy másik fehérje, a KRAS hibája meghiúsíthatja a kezelés sikerét.
A mérsékelten előrehaladott, korai stádiumban felismert végbéldaganatok ellátása során többnyire kemoterápiával kombinált sugárkezelést végeznek a műtét előtt, majd az operációt rendszerint újabb kemoterápiás ciklus ok követi k. A végdaganatoknál a műtétet megelőzően mindig el kell dönteni, hogy műtét előtti neoadjuváns kezeléssel csökkenthető lehet-e a betegség későbbi kiújulásának kockázata, illetve a daganat kisebbítésével javítható-e esetleg a sebészi eltávolíthatóság későbbi esélye.
A vastagbélrák örökletes formái és a genetikai szűrés
A nyirokcsomók daganat általi érintettségének felmérésére általában kismedencei MR vizsgálattal kerül sor. A vizsgálati eredményektől függően még a műtét előtt sugárkezelésre, a leggyakoribb esetben pedig úgynevezett radiokemoterápiára a sugár- és a kemoterápia együttes alkalmazására lehet szükség. A sugárkezelés ilyenkor általában 25 napig tart, és ennek az időszaknak az első és utolsó hetében alkalmaznak párhuzamosan kemoterápiás kezelést is.
A radiokemoterápiát követően általában 6 héttel javasolják a végbélrák műtéti eltávolítását, majd szakmai mérlegelés függvényében a genitális szemölcsök különbsége műtét utáni adjuváns kezelést.
A vastagbélrák
Az előrehaladott vastag- és végbéldaganatokat jellemzően kemoterápiával kezelik: ezekben az esetekben csak ritkábban kerül sor sugárkezelésre. Kemoterápia A kemoterápiát az esetek egy jelentős részében ma már célzott biológiai terápiákkal kombinálják: ezen kezelésmódok egyik típusa az érújdonképződés gátlása, amely ma már hazánkban is a standard és finanszírozott ellátások közé tartozik vastagbéldaganatok esetén.
A kemoterápiával együttesen alkalmazott érújdonképződés-gátló kezelés ma már képes akár jelentősen is meghosszabbítani az áttétes vastagbélrákban szenvedő betegek vastagbélrák mutációi.
Célzott kezelések Egy másik, a vastag- és végbéldaganatok esetén is sikerrel alkalmazható célzott biológiai terápia a daganatsejtek felszínén található növekedési faktor receptor EGFR fehérjéjének gátlásán alapul.
Katalin története az áttétes vastagbélrákkal
Ha ugyanis a daganat a KRAS gén mutációja miatt alakult ki, akkor a hibás KRAS fehérje az EGFR fehérje gátlása mellett is a szaporodásra sarkalló biológiai jelet fogja továbbítani a sejtmag felé, és így hatástalan marad a kezelés.
A vastagbélrák leggyakrabban a májban ad áttétet: korábban ezeket az áttéteket vermox ára tudták kezelni, vastagbélrák mutációi mai a féreg tabletta nem segített biológiai terápiák alkalmazásával azonban a májbeli áttétek már olyan mértékben zsugoríthatóvá váltak, hogy általában lehetőség nyílik a sebészi eltávolításukra is.
Az optimális kezelést megalapozó mutáció vizsgálatok Vastagbél adenokarcinómák esetén az alábbi gének vizsgálata teszi lehetővé a terápia sokkal pontosabb megtervezését: A KRAS és az NRAS mutációk vastagbélrák mutációi jelenleg az EGFR gátló kezelés bevezetésének alapjául szolgál a gyógyszer törzskönyvi leírások szerint.
A jelenleg alkalmazott terápiák és a vastagbélrák mutációk összefüggéseit ez az ábra szemlélteti » Támogató kezelések szupportív terápiák A támogató kezelések egyik legfőbb célja a vastag- és végbéldaganatos betegek életminőségét és az életkilátásokat hátrányosan befolyásoló kóros fáradékonyság cahcexia csökkentése.
